Georg Friedrich Händel (angolosan: George Frideric/Frederick Haendel/Handel/H?ndel) (Halle, 1685. február 23. ? London, 1759. április 14.) német (szász) származású barokk zeneszerzõ, csembalista, hegedûs. Mivel élete nagy részét Angliában töltötte, gyakran angol zeneszerzõnek titulálják. Nagy hatással volt a bécsi klasszikusokra, nevezetesen Haydnra, Mozartra és Beethovenre.

1719-ben a Királyi Zeneakadémia zenei igazgatójának nevezték ki, ami azt jelentette, hogy operái próbáit és elõadásait õ maga vezényelhette.

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (eredetileg Ernst Theodor Wilhelm; Königsberg, 1776. január 24. ? Berlin, 1822. június 25.) a német romantika egyik kiemelkedõ írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt. Az Amadeus keresztnevet mûvészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel.

Apai és anyai felmenõi ügyvédek voltak. Hoffmann az egykori Poroszország fõvárosában, Königsbergben született 1776.

Engelbert Humperdinck (Siegburg Németország 1854. szeptember 1. ? Neustrelitz, Németország 1921. szeptember 27.) német zeneszerzõ

Engelbert Humperdinck neve a ?Jancsi és Juliska címû operájától lett világhírû. A legnagyobb hatást zenéjére Richard Wagner gyakorolta.

Humperdincket szülei mérnöknek szánták, de érdeklõdése a zenéhez kötötte.

Zenei tanulmányainak elsõ szakaszát a kölni a Cologne Konzervatóriumban végezte és fejezte be 1872-ben Ferdinand Hiller osztályában.

Robert Schumann (1810. június 8. ? 1856. július 29.), német zeneszerzõ és zongorista

A romantikus zene egyik legkiemelkedõbb és legnépszerûbb alakja, és az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendõ zenekritikus volt.

Zongoramûvek, szimfóniák, dalok alkotója.

Mûvészi útjának tragédiája abban áll, hogy életmûvének legkevésbé tervezett 10 ? 12 éve zseniálisan sikerült és halhatatlan lett. Viszont érett férfikorának megalapozott, megtervezett, tudatos törekvése az új ideák, a drámai zene felé mindig csak törekvés maradt és remekmûvekben nem teljesedett ki.

Carl Orff (1895. július 10. ? 1982. március 29.) német zeneszerzõ, zenetanár.

Carl Orff a XX. századi ? és benne az akkori német muzsika ? egyik leghíresebb és legérdekesebb alakja. Mûveit világszerte a legnagyobb sikerrel játsszák. Ezt a hírnevet nemcsak operák és más vokális alkotások révén szerezte, hanem pedagógiai munkásságával is.

Münchenben született, tanulmányait a századforduló egyik neves német zeneszerzõjénél, Heinrich Kaminskinál végezte, és zenei pályája mindjárt az oktatás frontján indult el.

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 21. ? Lipcse, 1750. július 28.) barokk zeneszerzõ, orgonista, hegedûmûvész. Mûvei mély intellektuális tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzõk nemzedékeire hatottak.

Johann Ambrosius Bach városi zenész és Elisabeth Bach (szül. Lämmerhirt) nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot a julián naptár szerint 1685. március 21-én (a ma használatos Gergely-naptár szerint március 31-én). A helyi Szent György-templomban keresztelték meg.

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. ? Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerzõ.

Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett õt tartják a bécsi klasszicizmus harmadik nagy alakjának. Ugyanakkor zenéje a romantika jegyeit is magán hordja. Beethoven jelentõsége azon is lemérhetõ, mennyire meghatározta a késõbbi zenetörténet számos alakjának pályáját.

Beethoven apai õsei földmûvesek és iparosok voltak, akik a XVIII.

Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. ? Bécs, 1897. április 3.) német romantikus zeneszerzõ.

• Johannes Brahms, a 19. századbeli német zene kimagasló alkotója zenészcsaládból született Hamburgban, de élete legnagyobb részét Bécsben élte le. Kortársai kiváló pianistának ismerték el és nem méltányolták eléggé alkotó munkásságát. Brahms tudatosan fordult szembe a romantikus zenei irányzattal, melyet formabontónak tartott, eszményeit a nagy klasszikusokban kereste.

Georg Philipp Telemann (Magdeburg, 1681. március 14. ? Hamburg, 1767. június 25.) német barokk zeneszerzõ, korának leghíresebbje. Mivel beutazta egész Európát, ezért zenéjét sokszor csak az ?összekevert stílus? névvel definiálják. Sikereit jó zenei ízlésének és nem mellékesen üzleti érzékének köszönheti.

Népszerûség ide vagy oda, mûvei hosszú idõre eltûntek, de a 20. század elején újra elõkerültek, és manapság reneszánszukat élik.

Iskoláit Magdeburgban, Zellerfeldben és Hildesheimben végezte, 1701-ben Magdeburgban leérettségizett.

Az elmúlt évben több mint 155 ezer született német döntött úgy, hogy otthagyja hazáját, és valahol máshol folytatja életét. A kivándorlók többsége fiatal, akik szívesen telepednek le abban az országban, ahol korábban valamilyen program keretében tanultak. Egyre népszerûbbek a kelet-európai országok.

Minden ötödik német szívesen kivándorolna hazájából, a harminc év alattiak közül pedig minden harmadik elhagyná az országot - áll az Allensbach-Institut szeptemberben készített felmérésében.