Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (eredetileg Ernst Theodor Wilhelm; Königsberg, 1776. január 24. – Berlin, 1822. június 25.) a német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt. Az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel.

Apai és anyai felmenői ügyvédek voltak. Hoffmann az egykori Poroszország fővárosában, Königsbergben született 1776. január 24-én. Édesapja, Christoph Ludwig Hoffmann (1736–1797) is ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1767-ben kötött házasságot unokatestvérével, Luise Albertine Doerfferrel (1748–1798). Három gyermekük született. 1778-ban a szülők elváltak, az apa megához vette a tízéves Johann Ludwigot, míg az anya két kisebb fiával rokonaihoz, három testvéréhez költözött, akik meghatározó szerepet töltötte be a kis Hoffmann életében. Alap- és középfokú tanulmányait Königsbergben végezte. Az iskolában kötött barátságot kötött Theodor Gottlieb von Hippel-lel, akit 1786-ban ismert meg. Hippelt a testvérének tekintette.

Ugyanitt kezdett jogot tanulni 1792-ben. Az államvizsgát 1795-ben tette le.

Hoffmann karikatúrája önmagáról

Nem sokkal később Glogauba került, ahol nagybátyjánál, Johann Ludwig Dörffernél lakott. Nagybátyja lányával, Minnával 1798-ban jegyezték el egymást.

1800-tól bírósági titkár lett Poznanban. 1802-ben felbontották az eljegyzést Minnával, röviddel ezután Maria Thekla Rorer-Trzynskaval házasodott össze.

1805-ben lánya született, aki pár évvel később meghalt. Hoffmann 1808-ban feleségével Bambergbe költözött. A bambergi színházban karmesteri állást kapott.

Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, hogy tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg azt, hogy ír is.

• Fantáziadarabok Callot modorában (Fantasiestücke in Callot's Manier; 1814–1815)
  • Első kötet
    • Előszó Jean Paul Friedrich Richtertől
    • Jacques Callot
    • Gluck lovag (Ritter Gluck)
    • Kreisleriana
      • Johannes Kreislers, des Kapellmeisters, musikalische Leiden
      • Ombra adorata!
      • Gedanken über den hohen Wert der Musik
      • Beethovens Instrumental-Musik
      • Höchst zerstreute Gedanken
      • Der vollkommene Machinist
    • Don Juan
  • Második kötet
    • Újabb hírek Berganza kutya sorsáról (Nachricht von den neuesten Schicksalen des Hundes Berganza)
    • A mágnesező (Der Magnetiseur)
  • Harmadik kötet
    • Az aranycserép (Der goldene Topf. Ein Märchen aus der neuen Zeit)
  • Negyedik kötet
    • A szilveszter-este kalandja (Die Abenteuer der Silvester-Nacht)
    • Kreisleriana
      • Brief des Barons Wallborn an den Kapellmeister Kreisler
      • Brief des Kapellmeisters Kreisler an den Baron Wallborn
      • Kreislers musikalisch-poetischer Klub
      • Nachricht von einem gebildeten jungen Mann
      • Der Musikfeind
      • Über einen Ausspruch Sacchinis, und über den sogenannten Effect in der Musik
      • Johannes Kreislers Lehrbrief

Hoffmann önarcképe (kb.1810-1820)

• Az ördög bájitala (Die Elixiere des Teufels; 1815)
• Diótörő és egérkirály (Nußknacker und Mausekönig; 1816)
• Éjféli mesék (Nachtstücke; 1817) benne:
  • A homokember (Der Sandmann)
  • A fogadalom (Das Gelübe)
  • Ignaz Denner
  • Die Jesuiterkirche in G.
  • A majoret (Das Majorat)
  • Das öde Haus
  • Das Sanctus
  • Das steinerne Herz
• Seltsame Leiden eines Theater-Direktors (1819)
• A kis Zaches, más néven Cinóber (Klein Zaches, genannt Zinnober; 1819)
• Spielerglück 1819

A Murr kandúr harmadik kiadásának címlapja

• Szerápioni testvérek'(Die Serapionsbrüder) benne:
  • A faluni bánya (Die Bergwerke zu Falun)
  • Doge und Dogaresse
  • Meister Martin der Küfner und seine Gesellen
  • Scuderi kisasszony (Das Fräulein von Scuderi), detektívsztori
• Brambilla hercegnő (Prinzessin Brambilla) 1820
• Murr kandúr életszemlélete (Lebensansichten des Katers Murr) 1820
• Die Irrungen 1820
• Die Geheimnisse 1821
• A hasonmás (Die Doppelgänger) 1821
• Floh mester (Meister Floh) 1822
• Des Vetters Eckfenster 1822
• Der unheimliche Gast
  
  
  
  Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/E._T._A._Hoffmann