Alkotmány

A Német Szövetségi Köztársaság parlamentáris demokrácia. A kormányzás a szövetségi kormány és a szövetségi államok (Länder) között oszlik meg. Az ország keleti és nyugati része 1990-ben egyesült.

Az ország 16 tartományra (13 szövetségi állam és 3 nagyváros) oszlik: Berlin, Hamburg, Bréma, valamint Baden-Württemberg, Bajorország, Brandenburg, Hessen, Alsó Szászország, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajnavidék, Saar-vidék, Szászország, Szász-Anhalt, Schleswig-Holstein és Thüringia.

A szövetségi államok meglehetősen nagy autonómiával rendelkeznek. Minden szövetségi állam elfogadja a szövetségi alkotmányt, melynek módosítására csak a parlament mindkét házának (Bundestag és Bundesrat) kétharmados többsége jogosult. A szövetségi alkotmányon kívül minden szövetségi államnak saját alkotmánya van.

Kormány

A szövetségi kormányt a szövetségi kancellár és a szövetségi miniszterek vezetik, akiket a szövetségi elnök nevez ki. A kancellárt a parlament négy évente választja meg. A kancellár az egyetlen kormánytag, akit a parlament választ, ő tartozik felelősséggel a parlament felé. A kancellár megállapítja a politikai irányvonalakat, a miniszterek ezen irányvonalak mentén, de önállóan és saját fellelőségükre vezetik az egyes tárcákat.

A szövetségi kormány feladata az összes nagy horderejű belügyi, külügyi, gazdasági, szociális és pénzügyi intézkedés megvitatása és a döntések meghozatala.

A szövetségi elnököt a szövetségi konvent (Bundesversammlung) öt évre választja. Az elnököt csak egyszer lehet újraválasztani. A szövetségi konvent csak az elnök megválasztásáért gyűlik össze. Tagjai a Bundestag képviselői és szövetségi államok által megválasztott képviselők. A szövetségi elnök feladata, hogy a parlamentben jelen levő pártokkal konzultálva a kancellár személyére javaslatot tegyen a parlamentnek. Az elnök nevezi ki, illetve menti fel a kancellárt, a szövetségi minisztereket, a szövetségi bírákat és a szövetségi hivatalnokokat. Az elnök feladata a szövetségi törvények beiktatása, a szövetségi köztársaság képviselete a nemzetközi fórumokon és a nemzetközi szerződések aláírása.

Parlament

A Német Szövetségi Köztársaság államai parlamentáris rendszer alapján működnek együtt. Az állami szervek a parlament, a kormány és az alkotmányos bíróságok. A szövetségi alkotmányt és az államok alkotmányait kiegészítik az önkormányzatok, amelyeknek joga van minden helyi ügyet - az alkotmányokban meghatározott korlátokon belül - saját felelősségük alapján kezelni.

A szövetségi parlament feladata az általános bel- és külügyekben való törvényhozás. A szövetségi politikák részletes meghatározása és végrehajtása a szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Ennek lényege, hogy a törvények megfeleljenek a helyi igényeknek és a szövetségi kormány közelebb kerüljön az állampolgárokhoz. A parlament feladata a szövetségi elnök és a szövetségi kancellár megválasztása és a kormány felügyelete.

A szövetségi parlament alsó- és felsőházból áll. Az alsóház (Bundestag) a fő törvényhozó testület, de a felsőháznak (Bundesrat), amely a szövetségi államok képviselőiből áll, a legtöbb törvényt jóvá kell hagynia.

A 656 tagú Bundestag a német állampolgárokat képviseli. A képviselőket négy évre választják, általános, közvetlen, szabad és titkos választással.

A szövetségi államok demokratikusan megválasztott parlamenttel, kormánnyal adminisztratív ügynökségekkel és független bíróságokkal rendelkeznek.

• Minden állampolgár rendelkezik szavazati joggal, ha az általános feltételeknek eleget tesz
• Szociális, politikai vagy gazdasági okokból senki nem zárható ki a szavazásból
• A szavazatok közvetlenül a helyek elosztására vonatkoznak
• Nincs közvetítő testület a szavazók és a parlament között (pl.: választótestület)
• A szavazatokat a kormánytól és mindenfajta beavatkozástól függetlenül lehet leadni
• A szavazókat nem lehet megkülönböztetni szavazatuk miatt
• Minden szavazásra jogosult ugyanannyi szavazattal rendelkezik
• Minden szavazat ugyanannyit ér
• Az egyes szavazók titkos szavazással szavaznak

A Bundestag megválasztása az egyéni rendszerű arányos képviseleten alapszik. A választási rendszerben megtalálható az egyéni és listás szavazás éppúgy, mint a többségi és az arányos képviseleti rendszer elemei.

Minden választó két szavazattal rendelkezik. A szavazók első szavazatukkal a képviselői mandátumot megszerezni vágyó jelöltet választják meg. Az választást az a jelölt nyeri, aki a választókörzetben a legtöbb szavazatot kapta. (relatív többségi szavazás) Hozzávetőlegesen a Bundestagban található helyek felét osztják így el. A második szavazat a fennmaradó helyek elosztásában dönt. A második szavazattal a választók egy politikai párt listájára szavaznak. Ahhoz, hogy a pártokra leadott listás szavazatokat is figyelembe vegyék, a pártoknak a szavazatok legalább öt százalékát kell megszerezniük vagy 3 egyéni győztes jelöltet kell felmutatniuk.

A parlamenti helyeket ezután a szövetségi államok szintjén arányosan osztják tovább. Ez alapján határozzák meg a szövetségi államokban a pártok által jelölt, közvetlenül megválasztott képviselők számát. A fennmaradó további 328 képviselői helyet a szövetségi államok listáiról töltik fel. Előfordulhat azonban, hogy egy szövetségi államban egy párt több közvetlen helyet szerzett, mint azt arányosan kapott szavazatai indokolnák. Ebben az estben a párt megtartja ezeket a helyeket, és a Bundestag létszáma ennek arányában növekszik.

Jogrendszer

A Német Szövetségi Köztársaság területén tartózkodó bármely személyre a német törvények vonatkoznak.

A német jogrendszer a római jogon alapszik. Az igazságszolgáltatás, amelyet a bírák gyakorolnak független a kormánytól. A jogrendszer intézményei: az alkotmánybíróság, a szövetségi bíróságok és a szövetségi államok bíróságai.

Az alkotmánybíróság független alkotmányos testület, melynek központja Karlsruhében található. Az alkotmánybíróság feladata a jog értelmezése, a szövetségi államok jogának a szövetségi köztársasági joggal való összevetése, a szövetségi államok és a szövetségi köztársaság közti közügyekben való állásfoglalás, illetve az önkormányzatok és az állampolgárok alkotmányos panaszainak kivizsgálása. Majdnem minden szövetségi állam rendelkezik saját alkotmánybírósággal, mely a szövetségi államon belüli alkotmányos kérdésekben jogosult dönteni.

• Az Amtsgericht, olyan polgári ügyekkel foglalkozik, amelyek 5000 eurónál alacsonyabb összegeket érintenek.
• A Landgericht az Amtsgericht által továbbadott ügyekkel foglalkozik, és elsőfokú bíróságként működik minden egyéb polgári ügyben.
• Az Oberlandesgericht a Landgericht által továbbadott ügyekkel illetve az Amtsgericht-től továbbadott válási ügyekkel foglalkozik
• A Bundesgerichtshof a polgári ügyek legfelsőbb bírósága.

A német jogrendszerrel kapcsolatos további információ itt olvasható.

Rendőrség

A rendőrségek az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartoznak. A rendőr bárkit megállíthat, akivel szemben gyanú merül fel. A rendőrségnek a gyanút minden esetben igazolnia kell. A gyanúsított személy megmotozását, illetve személyazonosságának ellenőrzését kizárólag a rendőrségen lehet elvégezni. A gyanúsítottat maximum 24 órára vehetik őrizetbe, utána a személyt vizsgálóbíró elé kell állítani.